Az idén 200 éve született Petőfi Sándor munkásságát elsőként Lu Hszün (Lu Xun), a 20. századi kínai irodalom egyik legjelentősebb személyisége mutatta be a kínai olvasóközönségnek 1907-ben. Ekkor megjelent művében elemezte a Nemzeti dalt, a Szabadság, szerelem című verset, valamint részleteket közölt e művekből.
Petőfi első költeménye, amelyről teljes kínai fordítás készült, a Nemzeti dal, amelyet Mao Tun (Mao Dun), a híres műfordító ültetett át kínai nyelvre 1921-ben.
Petőfi egyben az egyik legismertebb külföldi költő Kínában. Népszerűségének fő oka, hogy a költő forradalmi témájú versei jól illeszkedtek az 1920-30-as évek félfeudális Kínáját modernizálni akaró fiatal értelmiségiek törekvéseibe, gondolat- és érzelemvilágába.
A világon elsőként Kínában jelentették meg 1998-ban a magyar szabadságharc költőjének összes művét, az 1950-es években Magyarországon tanult Hsziang Van-seng (Xiang Wansheng) professzor műfordításában, hat keménykötésű kötetben, összesen 2628 oldalon. Ezzel Kína lett az egyetlen olyan ország, amelynek a nyelvén – a magyaron kívül – olvasható Petőfi minden leírt sora. Műveit kínaiul összesen 42 kiadásban, mintegy 250 ezer példányban adták ki. Külön megjelentették a János vitézt és Az apostolt is.
Kínában három szobrot is állítottak Petőfi tiszteletére – 2003-ban Pekingben, 2007-ben Sanghajban, majd 2019-ben Csungkingban –, költészete pedig tananyag a kínai középiskolákban.