20 éve vette át Kertész Imre az irodalmi Nobel-díjat
2002. október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte a Nobel-díjat irodalom kategóriában. Kertész Imre a 14. magyar díjazottként kapta meg az elismerést, viszont elsőként az irodalom kategóriában. Az indoklás szerint az író "a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait felmutató munkásságáért" kapta meg a legmagasabb irodalmi kitüntetést. Kertész első nyilatkozatában elmondta, hogy nagyon nagy örömmel fogadta a hírt, de akkor sem lett volna elkeseredve, ha nem kapja meg a díjat, hiszen megmaradt volna neki az írás, ami mindenért kárpótolja.
A díjat 2002. december 10-én vette át Kertész Imre XVI. Gusztáv Károly svéd királytól a stockholmi Koncertteremben. Az írónak a Svéd Akadémia tagjai előtt elmondott beszédét A stockholmi beszéd címen adták ki kétféle kiadásban (fűzött, kötött). A díjátadásra díszkiadással is készült a Magvető Könyvkiadó: elegáns, finom kötésben megjelent Kertész Imre három regénye, a Sorstalanság, a Kaddis a meg nem született gyermekért és A kudarc.
Kertész a Sorstalanságot 1960-ban kezdte írni, végül 13 év múlva, 1973-ban fejezte be. A kézirat eredetileg a Muzulmán címet kapta, az alcím pedig Egy sorstalanság regénye volt. Muzulmánnak hívták a lágerszlengben azokat a rabokat, akik annyira legyengültek fizikailag és szellemileg, hogy nem volt erejük az életbe kapaszkodni. A megírás időszakáról bővebben az 1990-ben megjelent Gályanapló című könyvében számolt be. A könyv folytatásai A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért. Érdekesség, hogy a Sorstalanság svédül jelent meg először idegen nyelven: 1985-ben, Lennart Frick svéd író – a magyar irodalom nagy barátja, aki egymás után adott ki magyar könyveket svédül – kis kiadójánál, a Fripressnél.
A Magyar Nemzeti Bank Kertész Imre tiszteletére – irodalmi Nobel-díja átvételének 20. évfordulója alkalmából – 7500 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki. Az érméket Holló István tervezte és mindkettő 4000 példányban jelent meg.
A szöveg forrásai: hvg.hu; politicalcapital.hu; hu.wikipedia.org/wiki/Sorstalanság ; mnb.hu
A kép forrása: kerteszintezet.hu
Kertész a Sorstalanságot 1960-ban kezdte írni, végül 13 év múlva, 1973-ban fejezte be. A kézirat eredetileg a Muzulmán címet kapta, az alcím pedig Egy sorstalanság regénye volt. Muzulmánnak hívták a lágerszlengben azokat a rabokat, akik annyira legyengültek fizikailag és szellemileg, hogy nem volt erejük az életbe kapaszkodni. A megírás időszakáról bővebben az 1990-ben megjelent Gályanapló című könyvében számolt be. A könyv folytatásai A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért. Érdekesség, hogy a Sorstalanság svédül jelent meg először idegen nyelven: 1985-ben, Lennart Frick svéd író – a magyar irodalom nagy barátja, aki egymás után adott ki magyar könyveket svédül – kis kiadójánál, a Fripressnél.
A Magyar Nemzeti Bank Kertész Imre tiszteletére – irodalmi Nobel-díja átvételének 20. évfordulója alkalmából – 7500 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki. Az érméket Holló István tervezte és mindkettő 4000 példányban jelent meg.
A szöveg forrásai: hvg.hu; politicalcapital.hu; hu.wikipedia.org/wiki/Sorstalanság ; mnb.hu
A kép forrása: kerteszintezet.hu
2022.12.10.
