Pogány Frigyes (1874–1957) statisztikus, filmproducer, oktatáspolitikus, országgyűlési képviselő, a KSH könyvtárának vezetője
65 éve hunyt el Pogány Frigyes (1874–1957) statisztikus, filmproducer, oktatáspolitikus, országgyűlési képviselő, a KSH könyvtárának vezetője
Pauer Frigyes néven született, 1900-ban magyarosította Pogányra.
A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1898-ban szerzett államtudományi doktorátust. A magyar mellett megtanult németül és valamennyit olaszul.
Pályáját a KSH-ban kezdte 1899-ben, és a következő évben tette le statisztikai fogalmazói szakvizsgáját és esküjét. 1900-ban miniszteri segédfogalmazóvá, 1905-ben fogalmazóvá, 1909-ben segédtitkárrá, 1912-ben titkárrá léptették elő. Az első években Buday László mellett, majd később őt helyettesítve tevékenykedett az elnöki osztályon; ipari, betegsegélyezési és baleseti statisztikával foglalkozott. Részt vett az 1900-as népszámlálás számlálóbiztosainak felkészítésében Erdélyben és a dunántúli megyékben; irányította a cenzus revíziójának, demográfiai, foglalkozási és vállalati statisztikai adatainak feldolgozását, valamint a kapcsolódó térképészeti munkákat. Később a tanügyi statisztikai osztály vezetője lett. A közoktatási statisztika reformjának keretében megújította a tankötelesek összeírásának módját, új feldolgozási táblákat tervezett, átalakította és bővítette a statisztikai évkönyv oktatásstatisztikai anyagát, az ország összes elemi iskoláját feltüntető térképeket készíttetett, kidolgozta továbbá a nem állami elemi iskolai tanítók fizetéséről és korpótlékáról szóló miniszteri rendeletet. 1909 és 1914 között a KSH könyvtárát is vezette.
1914-ben Klebelsberg Kunó államtitkár javaslatára és Jankovich Béla miniszter hívására a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba távozott, ahol először miniszteri osztálytanácsosi, 1918 végétől miniszteri tanácsosi, 1924-től 1926-ig helyettes államtitkári rangban szolgálta a népoktatás ügyét. Közben 1917–1918-ban Apponyi Albert megbízásából a nagyszebeni kormánybiztosi hivatal vezetőjeként előkészítette az erdélyi román elemi iskolák államosítását és ezekben a román tanítási nyelv bevezetését. Az őszirózsás forradalom utáni időszakban országos óvoda-, iskola- és kultúrház-szervezési programot dolgozott ki. Osztálya a Tanácsköztársaság alatt a kultúrstatisztikáért, 1919 augusztusától a művelődéspolitikáért, 1920 áprilisától a népművelés-politikáért és a tanfelügyeletért, 1923 tavaszától az iskolán kívüli népművelés ügyeiért is felelt. Pogány maga tervezte meg és vezettette be az új népművelési statisztikai kimutatásokat, amelyekkel a kormányzat másfél évvel a KSH közlései előtt hozzájuthatott a friss iskolai és óvodai adatokhoz. Felügyelte az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. törvénycikk és a zugiskolákról szóló rendelet elkészítését, a tankötelesek összeírásának és nyilvántartásának reformját, valamint a népiskola-fejlesztési és -építési program előkészítését, kétszáz állástalan tanító elhelyezését is. Képviselte minisztériumát és a magyar álláspontot a békeszerződés végrehajtásáról az egyházi, a levél- és irattári területen a csehszlovák, a román és a szerb delegációval folytatott tárgyalásokon. Emellett kisebbségvédelmi egyezménytervezetet is készített. 1922–1923 folyamán több ízben volt kiküldetésben Prágában, 1924-ben Bukarestben.
Pártpolitikusi pályája a Keresztény Nemzeti Pártban indult. 1926-tól 1931-ig az Egységes Párt programjával a mindszenti választókerület képviselője volt az országgyűlésben, ahol társelnöke lett a közoktatásügyi, jegyzője és előadója a külügyi, tagja a naplóbíráló és a könyvtári és múzeumi bizottságnak, továbbá elnöke a könyvtári albizottságnak.
1914-től a Magyar Közgazdasági Társaság tagja volt. Alapító és választmányi tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak, 1922-es megalapításától kezdve tagja, 1935 és 1937 között alelnöke, 1937-től választmányi tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak. Ezeken kívül részt vett több tucat tudományos, társadalmi és gazdasági szervezet alapításában, tevékenységében vagy vezetésében.
1933-ban visszavonult az állami szolgálatból, de továbbra is aktívan közreműködött a magyar filmes közéletben. (A területtel még 1921-ben, a főváros oktatófilmjeinek felülvizsgálatakor került kapcsolatba.) 1928-tól 1942-es leváltásáig elnökölte az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesületet és 1929-től 1936-ig a Magyar Filmklubot. Bekapcsolódott az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság munkájába, és 1930-ban a Hunnia Filmgyár Rt. igazgatótanácsába is beválasztották. 1940 szeptemberében Güttler Antal partnereként megalapította a Duna Filmkészítő és Filmkölcsönző Kft.-t, amely alig egy évig állt fenn, de ezalatt legyártotta a népszerű író (Zsigray Julianna), felkapott rendező (Kalmár László) és híres színészek (Páger Antal, Simor Erzsi, Szörényi, Vízváry Mariska) által fémjelzett Szüts Mara házassága című filmet.
A szöveg forrása: Rózsa Dávid: Pogány Frigyes. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 586–588. p.
A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1898-ban szerzett államtudományi doktorátust. A magyar mellett megtanult németül és valamennyit olaszul.
Pályáját a KSH-ban kezdte 1899-ben, és a következő évben tette le statisztikai fogalmazói szakvizsgáját és esküjét. 1900-ban miniszteri segédfogalmazóvá, 1905-ben fogalmazóvá, 1909-ben segédtitkárrá, 1912-ben titkárrá léptették elő. Az első években Buday László mellett, majd később őt helyettesítve tevékenykedett az elnöki osztályon; ipari, betegsegélyezési és baleseti statisztikával foglalkozott. Részt vett az 1900-as népszámlálás számlálóbiztosainak felkészítésében Erdélyben és a dunántúli megyékben; irányította a cenzus revíziójának, demográfiai, foglalkozási és vállalati statisztikai adatainak feldolgozását, valamint a kapcsolódó térképészeti munkákat. Később a tanügyi statisztikai osztály vezetője lett. A közoktatási statisztika reformjának keretében megújította a tankötelesek összeírásának módját, új feldolgozási táblákat tervezett, átalakította és bővítette a statisztikai évkönyv oktatásstatisztikai anyagát, az ország összes elemi iskoláját feltüntető térképeket készíttetett, kidolgozta továbbá a nem állami elemi iskolai tanítók fizetéséről és korpótlékáról szóló miniszteri rendeletet. 1909 és 1914 között a KSH könyvtárát is vezette.
1914-ben Klebelsberg Kunó államtitkár javaslatára és Jankovich Béla miniszter hívására a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba távozott, ahol először miniszteri osztálytanácsosi, 1918 végétől miniszteri tanácsosi, 1924-től 1926-ig helyettes államtitkári rangban szolgálta a népoktatás ügyét. Közben 1917–1918-ban Apponyi Albert megbízásából a nagyszebeni kormánybiztosi hivatal vezetőjeként előkészítette az erdélyi román elemi iskolák államosítását és ezekben a román tanítási nyelv bevezetését. Az őszirózsás forradalom utáni időszakban országos óvoda-, iskola- és kultúrház-szervezési programot dolgozott ki. Osztálya a Tanácsköztársaság alatt a kultúrstatisztikáért, 1919 augusztusától a művelődéspolitikáért, 1920 áprilisától a népművelés-politikáért és a tanfelügyeletért, 1923 tavaszától az iskolán kívüli népművelés ügyeiért is felelt. Pogány maga tervezte meg és vezettette be az új népművelési statisztikai kimutatásokat, amelyekkel a kormányzat másfél évvel a KSH közlései előtt hozzájuthatott a friss iskolai és óvodai adatokhoz. Felügyelte az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. törvénycikk és a zugiskolákról szóló rendelet elkészítését, a tankötelesek összeírásának és nyilvántartásának reformját, valamint a népiskola-fejlesztési és -építési program előkészítését, kétszáz állástalan tanító elhelyezését is. Képviselte minisztériumát és a magyar álláspontot a békeszerződés végrehajtásáról az egyházi, a levél- és irattári területen a csehszlovák, a román és a szerb delegációval folytatott tárgyalásokon. Emellett kisebbségvédelmi egyezménytervezetet is készített. 1922–1923 folyamán több ízben volt kiküldetésben Prágában, 1924-ben Bukarestben.
Pártpolitikusi pályája a Keresztény Nemzeti Pártban indult. 1926-tól 1931-ig az Egységes Párt programjával a mindszenti választókerület képviselője volt az országgyűlésben, ahol társelnöke lett a közoktatásügyi, jegyzője és előadója a külügyi, tagja a naplóbíráló és a könyvtári és múzeumi bizottságnak, továbbá elnöke a könyvtári albizottságnak.
1914-től a Magyar Közgazdasági Társaság tagja volt. Alapító és választmányi tagja volt a Társadalomtudományi Társaságnak, 1922-es megalapításától kezdve tagja, 1935 és 1937 között alelnöke, 1937-től választmányi tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak. Ezeken kívül részt vett több tucat tudományos, társadalmi és gazdasági szervezet alapításában, tevékenységében vagy vezetésében.
1933-ban visszavonult az állami szolgálatból, de továbbra is aktívan közreműködött a magyar filmes közéletben. (A területtel még 1921-ben, a főváros oktatófilmjeinek felülvizsgálatakor került kapcsolatba.) 1928-tól 1942-es leváltásáig elnökölte az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesületet és 1929-től 1936-ig a Magyar Filmklubot. Bekapcsolódott az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság munkájába, és 1930-ban a Hunnia Filmgyár Rt. igazgatótanácsába is beválasztották. 1940 szeptemberében Güttler Antal partnereként megalapította a Duna Filmkészítő és Filmkölcsönző Kft.-t, amely alig egy évig állt fenn, de ezalatt legyártotta a népszerű író (Zsigray Julianna), felkapott rendező (Kalmár László) és híres színészek (Páger Antal, Simor Erzsi, Szörényi, Vízváry Mariska) által fémjelzett Szüts Mara házassága című filmet.
A szöveg forrása: Rózsa Dávid: Pogány Frigyes. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 586–588. p.
2022.01.31.