Pallós Emil (1910–1981) matematikatanár, demográfus
Ma, 40 éve hunyt el Pallós Emil (Tiszaújlak, 1910. november 26. – Budapest, 1981. február 2.) matematikatanár, demográfus
Pallós Emil 1947-ben Mátészalkán dolgozott tanárként, majd 1948-ban iskolaigazgató lett Debrecenben. 1950-ben a Hajdú-Bihar Megyei Tanács oktatási osztályának vezetésével bízták meg. Innen az egri pedagógiai főiskolára került, ahol a matematika tanszék vezetője lett. 1953 júliusában az Oktatásügyi Minisztérium Pedagógusképzési Főosztályának osztályvezetőjének nevezték ki. A minisztérium átszervezése miatt újra tanári munkát ajánlottak neki, az 1954–1955-ös tanévben a budapesti pedagógiai főiskolán dolgozott. Közel két évtizedes pedagógiai, illetve oktatásügyi pályája azzal ért véget, hogy a főiskola megszűnésekor, 1955 júliusában főelőadói kinevezéssel átkerült a KSH-ba.
A népesedés- és szociális statisztikai főosztályon matematikai készségét és ismereteit felhasználva részt vett a népesség előreszámításaival és a reprodukciós mutatókkal kapcsolatos feladatok megoldásában, a távlati tervezés céljaira szolgáló demográfiai számítások módszereinek kidolgozásában és a számítások végrehajtásában. Jelentősek voltak a halandósági táblák számítási módszereivel kapcsolatos munkái is, ezekről több cikke, tanulmánya is megjelent. Aktívan részt vett az idegenforgalom és a nemzetközi vándormozgalom mérését szolgáló adatgyűjtés előkészítésében, és megbízást kapott a vándorlásstatisztikai főcsoport vezetésére, az adatgyűjtéseket végző más szervekkel történő kapcsolattartásra is. Mindezek a tevékenységek az elemző, kutató munkára való képességét is erősítették, és kevéssel a Népességtudományi Kutatócsoport megalakulása után, 1963 tavaszán oda helyezték át. Kutatásai és publikációi a népmozgalom és a népesedési prognózisok számos területére kiterjedtek. Foglalkozott hosszú távú és különféle jellemzők szerinti specifikus előreszámításokkal, a nupcialitás néhány jellemzőjének változásával, a halandóság alakulásával és a halandósági táblákkal, a rokkantság kérdésével, a népesedés és a gazdasági tervezés összefüggéseivel. 1965-ben Tekse Kálmánnal közös írásban kifejtett véleményével hozzászólt a népesedés alapproblémáival kapcsolatban kialakult, nyilvános demográfiai vitához.
Forrás: Rózsa Gábor: Pallós Emil. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 555–556. p.
A népesedés- és szociális statisztikai főosztályon matematikai készségét és ismereteit felhasználva részt vett a népesség előreszámításaival és a reprodukciós mutatókkal kapcsolatos feladatok megoldásában, a távlati tervezés céljaira szolgáló demográfiai számítások módszereinek kidolgozásában és a számítások végrehajtásában. Jelentősek voltak a halandósági táblák számítási módszereivel kapcsolatos munkái is, ezekről több cikke, tanulmánya is megjelent. Aktívan részt vett az idegenforgalom és a nemzetközi vándormozgalom mérését szolgáló adatgyűjtés előkészítésében, és megbízást kapott a vándorlásstatisztikai főcsoport vezetésére, az adatgyűjtéseket végző más szervekkel történő kapcsolattartásra is. Mindezek a tevékenységek az elemző, kutató munkára való képességét is erősítették, és kevéssel a Népességtudományi Kutatócsoport megalakulása után, 1963 tavaszán oda helyezték át. Kutatásai és publikációi a népmozgalom és a népesedési prognózisok számos területére kiterjedtek. Foglalkozott hosszú távú és különféle jellemzők szerinti specifikus előreszámításokkal, a nupcialitás néhány jellemzőjének változásával, a halandóság alakulásával és a halandósági táblákkal, a rokkantság kérdésével, a népesedés és a gazdasági tervezés összefüggéseivel. 1965-ben Tekse Kálmánnal közös írásban kifejtett véleményével hozzászólt a népesedés alapproblémáival kapcsolatban kialakult, nyilvános demográfiai vitához.
Forrás: Rózsa Gábor: Pallós Emil. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 555–556. p.
2021.02.02.