2021. április 15-én lenne 90 éves Tomas Tranströmer, Nobel-díjas svéd költő
Aki érdeklődik Svédország és a svéd kultúra iránt előbb-utóbb rábukkan a nevére. Szerepe a magyar kultúra terjesztésében is számottevő: Illyés Gyulától, Nagy Lászlótól, Nemes Nagy Ágnestől és Szabó Lőrinctől, de Pilinszky Jánostól is fordított svédre verseket Thinsz Géza segítségével. 1999-ben a svédül megjelent fordításkötetében 43 magyar költemény is szerepelt.
Tomas Tranströmer 1931. április 15-én született Stockholmban. 1956-ban a Stockholmi Egyetemen szerzett pszichológusdiplomát. 1960-tól 1965-ig a roxtunai javítóintézetben dolgozott, mint pszichológus. Első verseskötete, a 17 vers (17 dikter) 1954-ben jelent meg. Válogatott költeményeit – magyarul – először 1979-ben adták közre Tomas Tranströmer versei címmel, ezt követte a 117 vers című kötete 2001-ben. Egyetlen prózai munkája, egyben önéletrajzi elbeszélés-gyűjteménye, Az emlékek látnak (Minnena ser mig), amelynek magyar kiadása 2002-ben látott napvilágot.
A Boltívek végtelenje: válogatott versek című kötetet a Széphalom Könyvműhely adta ki 2012-ben. Magyarra fordításában Mervel Ferenc vállalt oroszlánrészt. Mervel fordításai sikerültek a legjobban: lényeglátó, mégis kellemes nyelvezetű és ritmusú darabok lettek az ő magyar nyelvű változatai. Így érdemes az általa írt utószót (Tomas Tranströmer – Egy életmű tizenegy felvonásban, 2000) figyelembe vennünk Tranströmer életművének értékelése során.
Mervel szerint Tranströmer rejtett összefüggésekre ébreszti olvasóit, az élet apró rejtélyeire, élményeire, hangulataira. Ez a megállapítás hellyel-közzel igaznak is mondható. Azonban a költőnek van több, olyan alkotása, amellyel alaposan megdolgoztatja az olvasók elméjét. A szerző által feltárt életigazság sok esetben közhelynek minősül, de a szokásos tranströmeri kódolt nyelvezet értelmezésében a rejtvényfejtés küzdelmének leszünk részesei, hiszen az alkotás dekódolása igen sok időt igényel. Ám azt is el kell ismerni, hogy a kevesebb mondanivalóval rendelkező művei is egy olyan meditatív atmoszférát teremtenek, hogy szinte kézzel fogható közelségbe hozzák az általuk felskiccelt jelenetet.
Tranströmer alkotásai rejtvényszerű, az élet legmélyebb lényegére törekvő versek. Mindezek mellett elenyésző számban vannak esszészerű, szabadversnek is nevezhető impressziói, amelyek mind egy-egy érzelmi állapotot próbálnak meg pontosan körülírni. Egyik kiemelkedő szabadverse, Az őszutó könyvének kezdete című, amely kicsit bizarr, kicsit felséges légkört teremt a lírai énnek egy szinte földöntúlinak ható szigetre érkezésével.
A költőnek kiemelkedő szerep jutott a keleti blokkba szorult országok államszocialista rendszerei által fenntartott cenzúra bírálatában is. Ennek maradandó emléke a Barátokhoz, a határ mögé című műve (1973), amely a mindenható állam fojtogató légkörét idézi vissza a cenzor felemlegetésével, s riadalmat festő képeivel („A cenzornál van most a levél. Fölgyújtja a lámpát. Szavaim riadtan ugrálnak a fényben, mint rácson a majmok…”). Tomas Tranströmernek megadatott az a szerencse, hogy a keleti blokk diktatúráinak bukását is megélje. Ennek állít emlékművet a November a volt NDK-ban című alkotása. A német újraegyesítéssel egy átalakulóban lévő országról szóló helyzetjelentés, amely a Tranströmer költészetére kevésbé jellemző, rímes formában íródott. Az önálló alkotások mellett több magyar költő versét is svédre fordította. Pilinszky János verseit olyan közel érezte magához, mintha azok az övéi lettek volna, így mindegynek gondolta, kettőjük közül ki írta azokat.
Források:
Lipcsey Andersson Emőke: „Mit jelent a svédeknek Pilinszky?”. Magyar Nemzet, 2017. március (80. évfolyam, 51–76. sz.). 8. p.
Tranströmer, Tomas: Boltívek végtelenje. Válogatott versek. Budapest, Széphalom Könyvműhely,2012.
Tranströmer, Tomas. Britannica Hungarica Nagylexikon. 24. köt. szövettan-tundra. Budapest, Kossuth Kiadó. 2014. 363. p.
A kép forrása: danielthomaspoetry.com
A szerző művei könyvtárban itt találhatók.
A Boltívek végtelenje: válogatott versek című kötetet a Széphalom Könyvműhely adta ki 2012-ben. Magyarra fordításában Mervel Ferenc vállalt oroszlánrészt. Mervel fordításai sikerültek a legjobban: lényeglátó, mégis kellemes nyelvezetű és ritmusú darabok lettek az ő magyar nyelvű változatai. Így érdemes az általa írt utószót (Tomas Tranströmer – Egy életmű tizenegy felvonásban, 2000) figyelembe vennünk Tranströmer életművének értékelése során.
Mervel szerint Tranströmer rejtett összefüggésekre ébreszti olvasóit, az élet apró rejtélyeire, élményeire, hangulataira. Ez a megállapítás hellyel-közzel igaznak is mondható. Azonban a költőnek van több, olyan alkotása, amellyel alaposan megdolgoztatja az olvasók elméjét. A szerző által feltárt életigazság sok esetben közhelynek minősül, de a szokásos tranströmeri kódolt nyelvezet értelmezésében a rejtvényfejtés küzdelmének leszünk részesei, hiszen az alkotás dekódolása igen sok időt igényel. Ám azt is el kell ismerni, hogy a kevesebb mondanivalóval rendelkező művei is egy olyan meditatív atmoszférát teremtenek, hogy szinte kézzel fogható közelségbe hozzák az általuk felskiccelt jelenetet.
Tranströmer alkotásai rejtvényszerű, az élet legmélyebb lényegére törekvő versek. Mindezek mellett elenyésző számban vannak esszészerű, szabadversnek is nevezhető impressziói, amelyek mind egy-egy érzelmi állapotot próbálnak meg pontosan körülírni. Egyik kiemelkedő szabadverse, Az őszutó könyvének kezdete című, amely kicsit bizarr, kicsit felséges légkört teremt a lírai énnek egy szinte földöntúlinak ható szigetre érkezésével.
A költőnek kiemelkedő szerep jutott a keleti blokkba szorult országok államszocialista rendszerei által fenntartott cenzúra bírálatában is. Ennek maradandó emléke a Barátokhoz, a határ mögé című műve (1973), amely a mindenható állam fojtogató légkörét idézi vissza a cenzor felemlegetésével, s riadalmat festő képeivel („A cenzornál van most a levél. Fölgyújtja a lámpát. Szavaim riadtan ugrálnak a fényben, mint rácson a majmok…”). Tomas Tranströmernek megadatott az a szerencse, hogy a keleti blokk diktatúráinak bukását is megélje. Ennek állít emlékművet a November a volt NDK-ban című alkotása. A német újraegyesítéssel egy átalakulóban lévő országról szóló helyzetjelentés, amely a Tranströmer költészetére kevésbé jellemző, rímes formában íródott. Az önálló alkotások mellett több magyar költő versét is svédre fordította. Pilinszky János verseit olyan közel érezte magához, mintha azok az övéi lettek volna, így mindegynek gondolta, kettőjük közül ki írta azokat.
Források:
Lipcsey Andersson Emőke: „Mit jelent a svédeknek Pilinszky?”. Magyar Nemzet, 2017. március (80. évfolyam, 51–76. sz.). 8. p.
Tranströmer, Tomas: Boltívek végtelenje. Válogatott versek. Budapest, Széphalom Könyvműhely,2012.
Tranströmer, Tomas. Britannica Hungarica Nagylexikon. 24. köt. szövettan-tundra. Budapest, Kossuth Kiadó. 2014. 363. p.
A kép forrása: danielthomaspoetry.com
A szerző művei könyvtárban itt találhatók.
2021.04.15.
