Lucas Joseph Marienburg (1770–1821) evangélikus lelkész, tanár, földrajzi író

A brassói evangélikus gimnázium elvégzése után 1789 és 1791 között a jénai egyetemen tanult. 1791-ben, Erdélybe visszatérve a brassói gimnázium tanáraként helyezkedett el, majd 1801-től az intézmény rektoraként dolgozott. Reformjaival – új tankönyvek és új tantárgyak, így például a természettudományok oktatásának bevezetésével – az oktatás színvonalának jelentős emelkedését sikerült elérnie. 1810-ben, miután Nádpatak (Rotbach) lelkészévé választották, elhagyta a brassói iskolát. 1812-től a vidombáki (Weidenbach), 1813-tól a földvári (Marienburg) gyülekezet lelkésze volt. 1818-ban szélütés érte, amelynek következményei a szellemi munkában is akadályozták. 1821- ben öngyilkos lett.
Tagja volt a jénai mineralógiai társaságnak. Irodalmi munkásságát az oktatásban észlelt hiányosságok pótlása és az erdélyi oktatás fejlesztése határozta meg. 1796-ban Lipcsében kiadott Grundlinien des deutschen Styls című könyve a német nyelv tanításának ügyét szolgálta. Történelmi vonatkozásban jelentős forrásfeltáró munkát végzett, az erdélyi szászok történetére vonatkozó okiratgyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. 1813-ban jelent meg Geographie des Grossfürstenthums Siebenbürgen című kétkötetes munkája, amelynek megírására előszava szerint a hasonló munkák hiánya vagy elégtelensége ösztönözte. A kötetet az erdélyi tanároknak szánta, hogy a hazai földrajz oktatásában segítségükre legyen. A Statistik und allgemeine Geographie című első kötet a tartományt a korabeli leíró statisztika elvárásainak megfelelően mutatja be a matematikai (földrajzi helyzet, határok, országterület), fizikai (földrajzi környezet, éghajlat, természeti erőforrások, állat- és növényvilág) és politikai földrajz felosztásban. Utóbbi rész tárgyalja a népesség, ipar, alkotmány és közigazgatás, továbbá a tartományi költségvetés, iskolarendszer, egyházak, egészségügyi intézmények és postaügy kérdéseit. A Chorographie und Topographie von Siebenbürgen című második részben a három nemzet szerinti területi felosztásban adja a részletes leírást, vagyis az egyes vármegyék és székek leírását a települések különböző nyelvű neveinek felsorolásával és nemzetiségi jellegének megadásával. A könyv különösen az ipar vonatkozásában nyújt többet a korban elvárhatónál, hiszen részletes táblázatos kimutatást közölt 1798-ból a brassói céhes és nem céhes iparágak kereskedelmi forgalmára, kiadásaikra, bel- és külföldi bevételeikre és nyereségükre vonatkozóan, s további leíró adatokat tett közzé 1807-ből.

A szöveg forrása: Mészáros Balázs: Lucas Joseph Marienburg. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 481–482. p.