2022. január 8-án két jelentős fizikusnak is évfordulója van
Ezen a napon 380 éve hunyt el Galileo Galilei itáliai csillagász, fizikus, matematikus és 80 éve született Stephen Hawking angol elméleti fizikus. Mindkettőjükről összegyűjtöttünk 5-5 érdekességet.
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.)
1. Téves az a nézet miszerint Galilei találta volna fel a távcsövet, de ő volt az első emberek egyike, aki az égbolt tanulmányozására használta.
2. 1610. január 7-én fedezte fel a Jupiter bolygó négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a geocentrikus nézet, azaz a Föld központú világgal szemben, ezért nézeteltérésbe került a katolikus egyházzal. Az inkvizíció 1633-ban a könyveit betiltotta, Galileit tanainak megtagadására kényszerítette, és házi őrizetben kellett élnie 1642-ben bekövetkezett haláláig. A katolikus egyház csak 1992-ben érvénytelenítette az ítéletet.
3. Úttörő volt abban, hogy az európai hagyományoktól eltérően precíz kísérleteket hajtott végre és ragaszkodott a természet szabályainak matematikai leírásához.
4. Galilei a klasszikus relativitáselméletben is megelőzte korát. Elmélete szerint senki sem tudja egy test sebességét megállapítani viszonyítási pont nélkül. Később ezt fejlesztette tovább Einstein is.
5. Bertolt Brecht és Németh László drámát írtak az életéről. Karinthy Frigyes pedig Ezerhatszázharminchárom június 22 című versében emlékezik meg a nagy tudósról.
Stephen Hawking (Oxford, 1942. január 8.– Cambridge, 2018. március 14.)
1. Stephen Hawking 1942. január 8-án született Oxfordban, ez a nap volt Galilei halálának 300. évfordulója, és erről a tényről Hawking többször is büszkén tett említést.
2. Stephen Hawkingnál kevéssel 21 éves kora előtt motoros neuronbetegséget (amiotrófiás laterálszklerózis [ALS]) állapítottak meg, amelynek következtében a mozgatóidegek lassan elsorvadnak. Ritka, hogy e betegséggel valaki 10 évnél tovább éljen. Hawking azonban több évtizeddel élte túl a neki jósolt időt, emiatt a londoni King's College kutatóközpontjában vizsgálták a DNS-ét.
3. Az 1988-ban megjelent Az idő rövid történetében (A Brief History of Time), a laikusok számára magyarázta el a téridő elméletét. A művet több mint negyven nyelvre fordították le és világszerte harmincmillió példány kelt el belőle. E könyv révén vált a világszerte ismert tudóssá. Később még közérthetőbb stílusban dolgozta át és bővítette ki a sikerkönyvét, amely Az idő még rövidebb története (A Briefer History of Time) címen jelent meg 2005-ben.
4. Szerepelt többször a Simpson család és Futurama animációs rajzfilmsorozatokban, illetve az Agymenők vígjátéksorozatban is. Két életrajzi film is készült róla: 2004-ben a BBC tévéfilmet forgatott a tudós életének meghatározó időszakáról Hawking címmel Benedict Cumberbatch főszereplésével. 2014-ben életéről mozifilm is készült A mindenség elmélete címmel, melyben Eddie Redmayne alakította, amelyért Oscar-díjat nyert el a színész. A forgatókönyv volt felesége, Jane Wilde Hawking életrajzi könyve, az Utazás a végtelenbe: Életem Stephennel alapján készült.
5. Hawking halálának napja (március 14.) Albert Einstein születése évfordulójára esett (ami egyben a nemzetközi π-nap is), mindkét tudós 76 éves korában hunyt el.