160 éve jelent meg Turgenyev Apák és fiúk című regénye Oroszországban
Ivan Szergejevics Turgenyev az Apák és fiúk könyvének tervét az angliai Wight-sziget Ventnor nevű tengeri fürdőhelyén dolgozta ki 1860-ban. Az első fejezeteket a tél folyamán Párizsban, a többit oroszországi birtokán írta, és 1861 júliusában fejezte be. A regény azonban csak 1862 februárjában jelent meg a Russzkij Vesztnyik (Orosz Hírmondó) című folyóiratban.
A mű cselekménye 1859 nyarán játszódik. Oroszországban ekkoriban – a vereséggel végződött krími háború (1853–1856) után – történelmi és társadalmi változások kezdődtek meg, és 1861-ben hivatalosan megszűnt a jobbágyság. Turgenyev ebben a történelmi helyzetben írta meg többek között Apák és fiúk könyvét, mely tükrözi ezt az új változó korszakot: a rokonszenvvel ábrázolt főhősei, különleges női alakjai, és a lázadó ember új típusa, a „nihilista” ember.
A regény címe a nemzedékek kapcsolatára és a köztük feszülő ellentétre utal, viszont egy mai orosz felfogás szerint a központi konfliktus nem a fiatal és az idősebb nemzedék között bontakozik ki, hanem a fiúk nemzedékén belül. Eőry-Tóth Borbála Az állatábrázolások elemzése Turgenyev „Apák és fiúk” című művében címen írt OTDK dolgozatában azt a következtetést vonja le a művel kapcsolatban, hogy „a mű elején érvényesnek tűnő nemzedéki ellentétet egy másik ellentét váltja fel. Ez utóbbi csoportosítás hátterében már nem a 19. századi Oroszországban aktuális eszmék (tehát a nihilizmus) áll, hanem az emberi lét lényegére vonatkozó kérdések.”
A mű megjelenésekor olyan politikai vitákat szított, hogy a szerző a támadások elől külföldre (Baden, London, Párizs) távozott, és ott élte le élete utolsó húsz esztendejét.
Turgenyev klasszikusát a budapesti Katona József Színház játssza Ascher Tamás rendezésében, Vizi Dávid, Tasnádi Bence és Máté Gábor főszereplésével.