Cseh-Szombathy László (1925–2007) szociológus, demográfus, statisztikus, egyetemi tanár
15 éve hunyt el Cseh-Szombathy László (Budapest, 1925. június 8. – Budapest, 2007. július 21.) szociológus, demográfus, statisztikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
1957-ben felvették a KSH-ba, ahol 1962-ig a Nemzetközi Osztályon szakfordításokat, fordításokat, szakirodalmi ismertetéseket készített. 1962-től 1970-ig a hivatal egyik szakstatisztikai főosztályán munkatárs és osztályvezető-helyettes volt, ahol népesedési, szociológiai tanulmányokat készített. 1970 és 1974 között a Társadalomstatisztikai Főosztályon vezető beosztásokban dolgozott. 1975-től az MTA Szociológiai Kutatóintézetében tudományos főmunkatársként folytatta munkáját, ahol osztályvezetővé, majd tudományos igazgatóhelyettessé léptették elő. 1982-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig az intézet igazgatója volt.
Munkássága kiterjedt a történeti demográfiára, az életszínvonal mérésére, a társadalmi rétegek szerinti elemzés, összehasonlítás módszerére és eredményeire, a családszociológiára és számos társadalomstatisztikai jelenségkörre. Részt vett az időmérleg-vizsgálatok módszertani előkészítésében. 1962-től reprezentatív felméréseket végzett a magyarországi öngyilkosságokról. Megismerte és az 1960-as évek közepétől alkalmazta is a társadalomtudományokban külföldön sikerrel hasznosított matematikai statisztikai módszereket. Társzerkesztője volt az 1968-ban megjelent A szociológiai felvétel módszerei című forrásmunkának, amely a magyar szociológiatudomány egyik fontos kézikönyve lett Statisztikai adatok alapján elemezte az olyan deviáns magatartásokat, mint az alkoholizmus. Nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményeket ért el az öregedési folyamat statisztikai-szociológiai- szociálpszichológiai elemzésével. Jelentős munkát végzett népesedéspolitikai téren is. Szakértőként feladatokat kapott a gyes bevezetését előkészítő népesedési felmérésekben, majd az 1970-es évek végén a hatásvizsgálatokban is részt vett. Javaslatára indult meg a rendszeres adatgyűjtés a gyermekgondozási segélyt igénybe vett személyekről. Többéves kutatást irányított az életmód tanulmányozása terén 1975 és 1980 között. Az 1990-es évek végén a kormány felkérésére komplex népesedéspolitikai koncepciót dolgozott ki a kedvezőtlen demográfiai folyamatok szükséges és lehetséges befolyásolására. A statisztikai feladatok után, az 1970-es évek második felétől, főként családszociológiai témákkal foglalkozott, 1985-ben jelent meg A házastársi konfliktusok szociológiája című műve. A demográfia akadémiai intézményesülése céljából szorgalmazta az MTA Társadalomkutató Központjában a Népesedéstudományi Kutatócsoport megalapítását.
Öt évtized alatt negyven önálló művet írt, mintegy húsz tudományos, szakmai kiadvány szerkesztésében vett részt, több mint kétszázhúsz cikkét, tanulmányát adták ki, és közel hetven ismertetése, recenziója jelent meg.
Szöveg forrása: Marton Ádám – Nádudvari Zoltán – Ternovácz Bálint: Cseh-Szombathy László. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 147–149. p.
Kép forrása: mek.oszk.hu
Munkássága kiterjedt a történeti demográfiára, az életszínvonal mérésére, a társadalmi rétegek szerinti elemzés, összehasonlítás módszerére és eredményeire, a családszociológiára és számos társadalomstatisztikai jelenségkörre. Részt vett az időmérleg-vizsgálatok módszertani előkészítésében. 1962-től reprezentatív felméréseket végzett a magyarországi öngyilkosságokról. Megismerte és az 1960-as évek közepétől alkalmazta is a társadalomtudományokban külföldön sikerrel hasznosított matematikai statisztikai módszereket. Társzerkesztője volt az 1968-ban megjelent A szociológiai felvétel módszerei című forrásmunkának, amely a magyar szociológiatudomány egyik fontos kézikönyve lett Statisztikai adatok alapján elemezte az olyan deviáns magatartásokat, mint az alkoholizmus. Nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményeket ért el az öregedési folyamat statisztikai-szociológiai- szociálpszichológiai elemzésével. Jelentős munkát végzett népesedéspolitikai téren is. Szakértőként feladatokat kapott a gyes bevezetését előkészítő népesedési felmérésekben, majd az 1970-es évek végén a hatásvizsgálatokban is részt vett. Javaslatára indult meg a rendszeres adatgyűjtés a gyermekgondozási segélyt igénybe vett személyekről. Többéves kutatást irányított az életmód tanulmányozása terén 1975 és 1980 között. Az 1990-es évek végén a kormány felkérésére komplex népesedéspolitikai koncepciót dolgozott ki a kedvezőtlen demográfiai folyamatok szükséges és lehetséges befolyásolására. A statisztikai feladatok után, az 1970-es évek második felétől, főként családszociológiai témákkal foglalkozott, 1985-ben jelent meg A házastársi konfliktusok szociológiája című műve. A demográfia akadémiai intézményesülése céljából szorgalmazta az MTA Társadalomkutató Központjában a Népesedéstudományi Kutatócsoport megalapítását.
Öt évtized alatt negyven önálló művet írt, mintegy húsz tudományos, szakmai kiadvány szerkesztésében vett részt, több mint kétszázhúsz cikkét, tanulmányát adták ki, és közel hetven ismertetése, recenziója jelent meg.
Szöveg forrása: Marton Ádám – Nádudvari Zoltán – Ternovácz Bálint: Cseh-Szombathy László. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 147–149. p.
Kép forrása: mek.oszk.hu
2022.07.21.
