Bár Kossuth Lajos híres megajánlási beszéde július 11-én hangzott el, a Magyar Honvédség megalakítását mégis 1848. május 16-ára tehetjük, amikor is gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke és Baldacci Manó ezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke közzétette Hazafiak című felhívását. Az első honvédzászlóaljak így még nemzetőrségi keretek között jöttek létre, azonban a dokumentumból és az új egységek felszereléséből, szervezéséből egyértelműen egy reguláris sereg képe rajzolódik ki.
A modern magyar haderő megalakításának évfordulójával szinte egyidőben emlékezünk meg a magyar honvédelem napjáról is. 170 évvel ezelőtt, 1849. május 21-én e napon foglalta vissza Buda várát a Görgey Artúr vezette honvédsereg Hentzi osztrák tábornok csapataitól. Az 1950-es évektől 1991-ig szeptember 29-e volt a fegyveres erők és a Magyar Honvédség napja, majd a 82/1992. (V. 14.) számú kormányrendelet értelmében 1992-től május 21-ét jelölték ki a magyar honvédelem napjaként.
Érdekesség, hogy Keleti Károly (1833–1892), a KSH első igazgatója is részt vett (15 évesen!) a szabadságharcban, és honvédtüzérként szolgált az Erdélyben harcoló magyar seregben. A vereséget követően román fogságba került, azonban megszökött, hazatért szüleihez, hogy aztán nem sokkal később már a statisztikatudomány felé forduljon.