110 éve született Sebestyén Géza (1912–1976) könyvtáros, bibliográfus
Sebestyén Géza 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett magyar–német szakos tanárként. A következő tanévben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Bécsben tanult, majd elvégezte a Magyar Könyvtárosok Levéltárosok Egyesülete (melynek jogutódja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete) egyéves könyvtárosképző tanfolyamát. 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett általános nyelvészetből. 1937 és 1945 között az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ munkatársa volt. 1945-től 1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művelődéspolitikai, illetve Könyvtári Osztályát vezette, majd 1958-ig a műszaki egyetem könyvtárát igazgatta. 1952-től 1956-ig könyvtártant tanított az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén. 1958. március 15-étől az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Posztját haláláig megőrizte. Az Országos Széchényi Könyvtárban 1966 és 1968 között töltötte be a főigazgatói posztot.
Az Országos Széchényi Könyvtárban töltött tizennyolc évben szervezeti megújítást hajtott végre, megindította a számítógépesítést, és megújította a nemzeti bibliográfiai kiadványsorozatot. Amikor 1959-ben döntés született az átköltözésről a Magyar Nemzeti Múzeumból a Budavári Palotába, Sebestyén kapta feladatul a könyvtár koncepciójának, belső térrendezésének megtervezését. 1963-as, Az új Nemzeti Könyvtár működése című programjában három fő tevékenységi kört jelölt meg az intézmény számára. A hiányok visszamenőleges pótlása és az állomány fokozott védelme mellett az archiválási feladatok közé sorolta a nemzeti könyvarchívum létrehozását és a nemzeti bibliográfia rendszerének kialakítását. Nyilvános könyvtári feladatként határozta meg az általános, szakosított, különgyűjteményi és speciális olvasótermek, a kutatókat kiszolgáló tudományos olvasótermek, kutató- és gépelőfülkék létrehozását, valamint a gyorsmásoló szolgálat felállítását. Az országos könyvtárügyi feladatok közé utalta a kötelespéldányok szétosztását, a könyvelosztást, a nemzetközi csere és a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását, a könyvtártudományi és módszertani problémákkal való foglalkozást. Nézete szerint a könyvtárnak három új funkciót kell majd ellátnia: a magyar irodalom és történelem szakkönyvtárává; tároló könyvtárként a ritkán használt irodalom begyűjtőjévé, megőrzőjévé és szolgáltatójává; végül reprezentatív elhelyezkedése, várható idegenforgalmi látványossággá válása révén a magyarországi írás- és könyvtörténet dokumentumainak kiállítójává kell válnia.
Szorgalmazta a nemzeti könyvtárról szóló törvény előkészítését és kiadását. Javasolta, hogy az intézmény vegye fel a Magyar Nemzeti Könyvtár nevet, hogy így váljon fogalommá a nemzeti tudatban. Az 1960-as évek elején egész sor jogszabály megjelentetését indítványozta a központi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Szinte mindegyik új magyar könyvtári szabvány megalkotásában részt vett.
1959-ben megalapította a nemzeti könyvtár Könyvtári és Módszertani Központját. Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács és a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Rendszer Magyar Tanácsának tagja, a Magyar Dokumentációs Szabványbizottság elnöke volt.
Kéziratait és könyvtárát 1997 óta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
A szöveg forrása: hu.wikipedia.org
A kép forrása: ki2.oszk.hu
