570 éve született Leonardo da Vinci (1452–1519) firenzei festő, szobrász, építész, író, fizikus, tudós, a reneszánsz ember “őstípusa”
10 érdekes tény a reneszánsz polihisztorról:
1. Születésekor teljes neve Leonardo di ser Piero da Vinci volt, ami azt jelenti, hogy „Leonardo, Piero úr fia Vinciből”. Mai értelemben véve nem volt családneve, a „da Vinci” Vinciből valót jelent.
2. Da Vinci mindössze 14 évesen már Andrea del Verrocchio festőműhelyében dolgozott, ahol elsajátította a festészet, szobrászat, mintázás technikáját, látott fémöntést, bepillantást nyert a kémia rejtelmeibe, gyakorolta a bőrművességet, szőnyegkészítést, sőt zenei ismereteket is szerzett. Egyik első munkája egy Verrocchio-képen való közreműködés volt, a legenda szerint amikor a mester meglátta tanítványa munkáját, azt annyira tökéletesnek találta, hogy úgy döntött: ő soha többé nem fest. Giorgio Vasari festő és író így jegyezte le az esetet: “Verocchio nem akart többé festékhez nyúlni, mert sértette az önérzetét, hogy egy gyerek többet tud nála”.
3. Leonardónak mindössze 17 olyan festménye maradt fenn, amely neki tulajdonítható. Két legfontosabb műve – az Anghiari csata és a Leda; egyik sem befejezett mű – csak másolatban maradt fenn.
4. Leonardo nagy riválisa Michelangelo volt. Amikor Leonardo helyet kapott abban a bizottságban, amely eldöntötte, hogy hová fogják elhelyezni Michelangelo Dávid szobrát; da Vinci bírálta a márvány rossz minőségét.
5. Kiváló zenész volt: Georgio Vasari, Leonardo kortársa szerint „istenien énekelt minden felkészülés nélkül”. Lírán és furulyán is játszott, gyakran fellépett nemesi összejöveteleken és mecénásai házaiban. Fennmaradt kéziratai néhány eredeti zenei kompozíciót is tartalmaznak, és feltalált egy orgona-brácsa-csembaló hangszert, amely csak 2013-ban valósult meg.
6. Leonardo legjelentősebb megbízási munkája Milánó hercegének, Ludovico il Morónak készült 1482-ben, amit Gran Cavalló-nak (nagy ló) vagy „Leonardo lovának” neveztek. Tizenhat évig dolgozott Francesco Sforza lovas szobrán, a tervek szerint 25 méter magasra épült volna, amely így a világ legnagyobb lovas szobra lehetett volna. A művész a munkát rá jellemző módon soha nem fejezte be, csak egy 7 méter magas agyag modellel készült el. A szoborra szánt bronzból a fejedelem végül ágyút öntetett, az agyagmodellt a Milánót elfoglaló XII. Lajos francia király íjászai céllövészetre használták, így az megsemmisült.
7. Egy arcfelismerő szoftver segítségével megállapították, hogy Leonardo Mona Lisa festménye 83%-ban boldog, 9%-ban undorodik, 6%-ban fél és 2%-ban mérges. Egy Guinness-rekord is kötődik a Mona Lisa-hoz: a festmény biztosítása a valaha volt legmagasabb értékű. 1962. december 14-én a Mona Lisa értéke 100 millió dollár volt. 2018-ban az inflációt figyelembe véve az 1962-es érték 830 millió dollár körül mozogna, ez mai árfolyammal: 287 998 380 000 forint.
8. Egyik találmányát, a sarlós kocsit állítólag még Leonardo idejében, 1512-ben használta is Pedro Navarro, a spanyol mérnök-tábornok a ravennai csatában a franciák ellen, mégpedig nagy sikerrel, bár végül a serege vereséget szenvedett.
9. Leonardo több jegyzetfüzete olyan kiemelkedő intézményekben található, mint a British Library és a Victoria & Albert Museum. Viszont az egyiket, a Codex Hammer jegyzetfüzetet korunk filantrópja, Bill Gates vásárolta meg 1994-ben 30,8 millió dollárért. A 72 oldalas jegyzetfüzet 1506 és 1510 között készült. Számos tudományos elmélkedést tartalmaz az ég kékségének okaitól kezdve a Hold fényességén át a kövületek keletkezésének módjáig.
10. Leonardo da Vinci meséi című könyv Rofusz Ferenc Oscar-díjas rajzfilm rendező művészi összeállításában, és Szálinger Balázs József Attila-díjas költő egyedi átiratában, műfordításában jelent meg 2010-ben először magyar nyelven. A mesék éppúgy aktuálisak a modern kor társadalmában, mint abban az időszakban, amelyben íródtak. Egy másik könyvét a Kossuth Kiadó adta ki, amelyben da Vinci aforizmáit és rajzait gyűjtötték össze.