A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: magyar irodalom
145 éve hunyt el Szigligeti Ede (1814–1878) magyar drámaíró, műfordító; a Liliomfi írója
Eredeti neve Szathmáry József volt, amikor 1834-ben színész lett, akkor vette fel a Szigligeti Ede nevet. A színháztörténet kiemelkedő alakja, több száz színdarab kötődik a nevéhez. Nevét színház viseli (szolnoki Szigligeti Színház), az ő műve alapján készült minden idők egyik legsikeresebb magyar filmje, a Liliomfi. Legismertebb színdarabjai: a Liliomfi és a Buborékok.
Tovább
Závada Pál: Hajó a ködben
Závada Pál: Hajó a ködben
Budapest, Magvető Kvk., 2020. 416 p.
Raktári jelzet: 664480
120 éve született Szántó Judit (1903–1963) szavalóművész, muzeológus, író, költő; József Attila élettársa
A költő és a szavalóművész 1927-ben már ismerték egymást, ám kapcsolatuk csak 1930-ban kezdődött, mert Judit az első találkozáskor még Fenyő László költő, műfordító és kritikus felesége volt.
Tovább
2023. január 4-én elhunyt Morcsányi Géza műfordító, dramaturg és szerkesztő életének 71. évében
Morcsányi Géza 1952. augusztus 28-án született Budapesten. A hetvenes évek végétől dolgozott dramaturgként, előbb a Pécsi Nemzeti Színházban, később a Győri Kisfaludy Színházban és a Szolnoki Szigligeti Színházban. 1985-ben, Bálint András igazgatóvá válásakor lett a Radnóti Miklós Színház dramaturgja, évtizedeken át határozta meg a színház profilját darabválasztásaival, Csehov és más klasszikus orosz szerzők fordításaival.
Tovább
50 éve hunyt el Fazekas Anna (1905–1973) az Öreg néne őzikéje írója
80 éve hunyt el Rejtő Jenő (1905–1943) a magyar szórakoztató irodalom népszerű képviselője és megújítója
Sajátos stílusát egyéni, groteszk, nyelvi humor és „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte.
Tovább
200 éve született Petőfi Sándor (1823–1849) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős
Petőfi Sándor rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket más nyelvekre is (angol, német, francia, olasz, cseh, szlovák, szerb, finn, kínai) lefordították.
Tovább
Ma 85 éves Marék Veronika József Attila-díjas gyerekkönyvíró, grafikus
Marék Veronika 1937. december 19-én született, Budapesten. Tizenhét éves korában rajzolta meg első mesekönyvét, ami A Bem téri gyerekek címen 1956-ban jelent meg. Az Állami Bábszínházban bábszínészi diplomát szerzett, közben pedig levelező tagozaton elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar irodalom szakát. 1963-ban kilépett a Bábszínházból és szabadúszó lett.
Tovább
200 éve hunyt el Verseghy Ferenc (1757–1822) költő, polihisztor, műfordító, nyelvész, zeneszerző
Jozefinista hitszónok, majd Jenő (Eugenius) néven belépett a pálos szerzetesrendbe. 1781. április 22-én pappá szentelték. 1793-ban világias életmódja és felvilágosult, egyházellenes írásai miatt zárdafogságban tartották Nagyszombaton. Onnét kiszabadulva Pesten a Martinovics-mozgalomhoz csatlakozott. A francia forradalmi indulót, a Marseillaise-t elsőként fordította le. Őt is elfogták, halálra ítélték, végül kilenc évig tartó börtönbüntetés után szabadult ki. Ezt követően József nádor magyar nyelvtanítója lett.
Tovább
20 éve vette át Kertész Imre az irodalmi Nobel-díjat
2002. október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte a Nobel-díjat irodalom kategóriában. Kertész Imre a 14. magyar díjazottként kapta meg az elismerést, viszont elsőként az irodalom kategóriában. Az indoklás szerint az író "a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait felmutató munkásságáért" kapta meg a legmagasabb irodalmi kitüntetést. Kertész első nyilatkozatában elmondta, hogy nagyon nagy örömmel fogadta a hírt, de akkor sem lett volna elkeseredve, ha nem kapja meg a díjat, hiszen megmaradt volna neki az írás, ami mindenért kárpótolja.
Tovább
